Kamaránk

A MOK definíciója

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet hivatott biztosítani.

Működését köztestületként a képviseleti demokrácia elvei szerint fejti ki.

Átlátható működésével és befolyásával nemcsak tagjait, hanem a lakosságot és annak egészségügyét is szolgálja „a beteg üdve a legfőbb törvény” szellemében.

A MOK küldetése

A MOK tevékenységével őrzi a hivatás tisztaságát, védi és építi az orvoskar tekintélyét és ezzel szolgálja a nemzet egészségének ügyét.

A MOK országos szervezete megyei és helyi kamarái révén részt vesz más szervezetekkel együttműködve minden olyan döntés előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében és korszerűsítésében, amely érinti az orvosi tevékenység minőségét, bármely elemét, vagy környezetét, így az egészségügyi ellátás feltételrendszerét, a szakmai standardokat és protokollokat.

A MOK kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja saját etikai kódexét, meghatározza és elbírálja az orvosi tevékenységre való alkalmasság feltételeit.

A MOK ápolja a tagjai közötti szolidaritást, és ennek szellemében vállalja az egyes orvosok, illetve különböző csoportjai, rétegei érdekeinek egyeztetését.

A MOK támogatja rászoruló tagjait, valamint szolgáltatásaival segíti őket a hivatás gyakorlásával összefüggő problémák megoldásában.

A MOK testületileg védi az orvosi kar és tagjai szakmai, erkölcsi, gazdasági, jogi és szociális érdekeit.

A MOK a magas szintű orvosi ellátás érdekében részt vesz a tagok továbbképzési, szakképzési követelményeinek kidolgozásában, részt vállal ezek megvalósításában.

A MOK feladatai:

• nyilvántartást vezet tagjairól
• a MOK törekszik arra, hogy a mindenkori egészségpolitikai rendszerben olyan helyet foglaljon el, amelyben szakmai alapelveit kellő hatékonysággal érvényesítheti
• egyetértési jogával élve részt vesz az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közti általános szerződési feltételek kialakításában. Törekszik arra, hogy elsősorban orvosszakmai szempontok határozzák meg a finanszírozási feladatokat
• szorgalmazza az egészségmegőrző és betegellátó rendszer működési hibáinak feltárását és a joghézagok kiküszöbölését
• ajánlást ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételeire
• felügyeli tagjainak szakmai, erkölcsi és etikai tevékenységét. Megalapozott gyanú esetén vizsgálatot folytat, felelősségre vonást gyakorol vétséget elkövető tagjaival szemben
• a MOK törekszik az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges optimális szakmai feltételek megteremtésére, beleértve az egyetemi hallgatók, a szakmánkénti szakorvosok létszámának, az orvosi munkahelyek számának, telepítési helyeinek és munkafeltételeinek önálló kidolgozását
• kiépíti szervezetei és tagjai között a gyors információcsere hatékony rendszerét
• kapcsolatot alakít ki és tart fenn külföldi orvos-szervezetekkel, nemzetközi intézményekkel, hazai egészségügyi és civil szervezetekkel
• a MOK kommunikációra törekszik az egészségügyi dolgozókkal és a lakosság minél szélesebb rétegeivel, támogatja a betegjogok érvényesülését, és vállalja az orvosi tevékenységgel kapcsolatos észrevételek véleményezését
• a MOK kommunikációra törekszik az egészségügyi dolgozókkal és a lakosság minél szélesebb rétegeivel, támogatja a betegjogok érvényesülését, és vállalja az orvosi tevékenységgel kapcsolatos észrevételek véleményezését

A MOK alapelvei az egészségügy reformjának stratégiai irányairól

• Olyan egészségközpontú, új stratégiát meghirdető politikával értünk egyet, amely az egészségmegőrzést, a betegségmegelőzést, a gyógyítást és a rehabilitációt egységes rendszerként kezeli, s azt a gyakorlatban egészségközpontú rendszerként szándékozik működtetni. Az orvos társadalom készen áll az új stratégia feltételeinek tisztázására és a megvalósításában való részvételre az egészségügy finanszírozása, az egészségügyi ellátás, valamint az életmódkultúra fejlesztésének területén egyaránt.
• Az új egészségügyi stratégia által meghatározott célok megvalósításának kiinduló feltétele a finanszírozás és ellátás szabályainak, feltételeinek, szervezeteinek stabilizálása, kiszámíthatósága. Átfogó, koherens és kormányzati ciklusokon átívelő reformprogram kidolgozására és ütemezett végrehajtására van szükség. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy olyan - megfelelő visszacsatolási mechanizmusokat tartalmazó - tervezés kialakítására kerüljön sor, amely összehangoltan kezeli a népesség egészsége szempontjából érintett ágazatok és szakterületek funkcióit, naturáliáit és gazdasági eszközeit. Az új tervezés, szabályozás első elemeként az egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás egészségbiztosítási intézményeinek és egészségügyi ellátó szervezeteinek döntően önszabályozó tervezési, működtetési rendjét szükséges megvalósítani.
• Az új egészségügyi stratégia megvalósításának további feltétele az egészségbiztosítás intézményeinek működési, hatásköri, szervezeti stabilizálása és fejlesztése, mert ez jelenti a minden állampolgárra kiterjedő egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló kötelező egészségbiztosítás alkotmányosan beágyazott intézményi és szervezeti hátterét.
• A mintegy 15 éve tartó - reformnak nevezett - folyamatos, egyre kiszámíthatatlanabb módosításoknak véget kell vetni, ehelyett, a társadalmi közmegegyezés fórumaként, Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal összehívását szorgalmazzuk. Ennek legfőbb céljai
  • az egészséghez való alkotmányos jog érvényesítése, az egészség fenntartása, a megelőzés, a gyógyulás és a rehabilitáció egységének megteremtése,
  • az ehhez illeszkedő egészségügyi reform kialakítása és
  • az EU tagsággal kapcsolatos egészségszakmai jogok, kötelezettségek, fejlesztési lehetőségek biztosítása lehetnek.
• A társadalom alapvető érdeke, hogy az ágazatban lehetséges privatizációt megfelelő, a szakma képviselőinek egyetértését tükröző törvény szabályozza, amely garantálja a szolidaritás elvű, biztonságos és minőségi betegellátás hosszú távú fennmaradását. Az egészségügy vagyona közvagyon, felélése, indokolatlan kivásárlása nem kívánatos.
• Elengedhetetlennek tartjuk az egészségügyi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, továbbá az európai mennyiségi normáknak megfelelő orvosképzés biztosítását.
• Az alkotmányos alapjogokból eredeztethető állami kötelezettségvállalás, az egészségügy sürgős konszolidálása, megfelelő prioritás biztosításával a jelen gazdasági keretek között is, megkerülhetetlen.

Magyar Orvosi Kamara Baranya megyei Területi Szervezet

Felügyelő Bizottság 

Területi Küldött

Országos Küldött

Országos Testületbe megválasztott tag